Amikor egy rétes pimaszul forradalmi!

Jó-jó, a rétest sose lehet megunni, legyen az édes vagy sós,egyszerűen tökéletes. De nem árt néha elrugaszkodni a valóságtól, és ráébredni, hogy nemcsak fahéjas - almás, túrós - mazsolás változatban működik. De még mennyire, hogy nem!

Be kell vallanom, hogy a réteslap mirelit volt, de kit érdekel, ha megtölthetem csomó speckó, minőségi alapanyaggal? Szóval a Csariban még épp elkaptuk a tejboltos nénit, mondtuk is neki, gyorsan két merőkanállal abból a jó kis bryndzából, meg egyet a tehéntúróból. Láttam, nagyon menne már, úgyhogy rohamtempóban kérve-kérleltük a yoghurtjából is adjon gyorsan egy pohárkával még. Ez lesz az egyik rétes töltelékünk alapja. Na, meg a piros kaliforniai paprika, amire ebben a nyálkás téli időszakban igen csak nehéz szert tenni.

1. Bryndzával, sült paprikával és chorizoval töltött:

Nos, a bryndzát egyáltalán nem muszáj bármivel összekutyulni, magában is csodálatos. Mi egy picit tartottunk tőle, hogy karakteres ízével elviszi a rétes-bulit, ezért egy merőkanál tehéntúrót és yoghurtot mertünk mellé. Sóztuk, borsoztuk, réteslap aljára helyeztük. Eztán jött a sült, meghámozott kaliforniai paprika (megelőző eljárás: a paprikát egészben addig sütjük, amíg hólyagossá nem válik a héja, ezután könnyen eltávolítható a külső rész), tetejére pedig egy szál chorizo (vagy bármilyen más szárazkolbász). Majd az egészet szépen, óvatosan, becégezgetve felcsavarjuk.

2. Hússal, spenóttal, füstölt sajttal töltött:

Variációk rétesre part Zwei. Kisérletező kedvünkben talált minket a nap sugara, meg amúgy is volt otthon maradék pulykacomb, így viszonylag nagy volt az egyetértés abban, hogy csináljunk még egy fajta sós rétest. A spenót ugyanolyan ritka, mint a jól megérett paprika vagy paradicsom ez idő tájt, úgyhogy alapos kutatómunkát igényelt, míg találtunk egy árust, akinél fel is vásárultunk bő félkilót a portékából. A pulykacombunk egyébként egy igen ízletes darab: bő olívaolajban, sóban átforgatva pár szelet citrom szelettel, fokhagymával és friss rozmaringgal a hóna alatt süldögélt. Ennek tudatában a spenótleveleket nem is fűszereztem agyon, alapos átmosásután csupán némi fokhagymával pároltam összeesésig. Az apróra vágott pipi-combot a rétes közepére helyeztem, rádobtam a megfonyasztott spenótlevelest és rászórtam némi füstölt mozzarella sajtot.

A feltekert réteseket egy sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem, megkentem tojással, meghintettem egy csipet sóval, végül lenmagot szórtam a tetejére. Ennyi az egész! Kb. fél óráig kell sütni a kis kígyócskákat, de azért érdemes rápillantani, mert sütője válogatja...

A ropogósra sült, aranybarna rétesünk mellé  egy könnyed lime-os, rozmaringos yoghurtot készítettünk mártogatósnak.

Meggyőződésünk, hogy ebben a kajában van lehetőség, van lehetőség arra, hogy mindenki kicsit feszegesse saját kreativitásának széles határait :)

Címkék: spenót rétes pulykacomb sült paprika chorizo tekeredik a rétes kígyó akar lenni

2 komment

Gomba headbang: Sörözés elázásig

Bármennyire szörnyű címet is sikerült kreálnunk ennek a postnak, ez a cucc kiváló, ne ítélj elsőre! (Meg fogsz lepődni) a gomba nagy kedvenc nálunk mostanában, és amúgy is mindig próbálok arra törekedni, hogy a zöldség és a hús elfogadható arányban párosuljon a tányéron, és ezt most maradéktalanul sikerült összehozni. A sör, amit a recepthez használtunk, egy kiváló Oatmeal Stout, amely ajándékként került a házunk tájára. Utólag is köszönet érte.

Bon Appetit!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    

Címkék: nemvagyokmásnapos gombahead cheddarmerazjóneked oat meal stout a római köményt is szeretgetni kell

Szólj hozzá!

Tedd az őszt a szádba

Ott ültem egyedül azon a festéket magáról már réges-régen ledobott, meg-megkopott, rozoga, zöld fapadon, körülöttem a természet épp azon munkálkodott, hogy a lehető legtöbb akadályt görgesse a közelgő tél vaskos, zord karjai elé, de engem ez egy cseppet sem érdekelt. Markomban három szem vadgesztenyét szorongatva, szemüvegemet az orrom hegyére csúsztatva  épp azon merengtem, hogy hogyan tegyem be az indián nyár melengető sugarait a nyelvem alá, és tartsam ott egészen az első hópehely lehulltáig…

Sütőtök püré kecskesajttal karamellizált sült almával

Hozzávalók

1,5 kg édes sütőtök

3 db sárgarépa

1 db zellergumó

2 fej lilahagyma

3 gerezd fokhagyma

2 db alma

3 szál friss rozmaring

zöldség alaplé

2 evőkanál mascarpone

10 dkg kecskesajt

só, bors, szerecsendió

Első lépésként fontos, hogy alaposan tisztítsuk meg a zöldségeket egy jó kis krumplihámozó segítségével. Ezzel egy zsengébb sütőtök is könnyen meghámozható, ha nagyobb, idősebb darabra tettünk szert, előfordulhat, hogy egy éles konyhakés utómunkájára is szükség lesz. Csak óvatosan! Az előkészítő művelet után a meghámozott, kockázott lilahagymát lassú tűzön üvegesre pirítjuk egy korty olívaolajon. Ha készen van, félrehúzzuk a tűzről, ráreszeljük a három gerezd fokhagymát, és rádobjuk a rozmaring felét, majd alaposan megkeverjük. Beleborítjuk az összekockázott sütőtököt, répát és zellert, visszatoljuk a tűzhelyre, és felöntjük a zöldség alaplével éppen annyira, hogy ellepje a zöldségmixet. Szép, lassú tűz mellett úgy 20-25 perc alatt puhára főnek a zöldségek, ekkor szedjünk ki belőle egy nagy tálba két merőkanállal, majd lassan keverjük hozzá a két, nem szégyenlős kanál mascarpone-t. Az így kapott masszát aztán visszaborítjuk a nagy lábosba, és egy botturmix segítségével pépes állagúvá formáljuk. Most már nincs is más hátra, mint előre, kóstoljunk, ízesítsünk: só, bors, szerecsendió és a maradék tépett, friss rozmaring. Variálni pedig kizárólag a sorrenden ér. Jöhetnek az almák! Egy jó alapos tisztogatás után, kicsumázzuk, felkockázzuk a gyümölcsöket. Egy kisebb serpenyő aljára cukrot szórunk, majd addig melegítjük, amíg az meg nem olvad. Figyelem! Kevergetni tilos a cukrot, amíg az meg nem olvadt, különben összeáll egy tömbbe. Az almakockákat addig forgatjuk a karamellben, míg minden oldala nem kap gyönyörű aranyszínű kérget. Ha marad a serpenyőben a karamellből, nyugodt szívvel használjuk díszítőelemnek a tálalásnál, akár a tányérra, akár az almákra, akár csak a pürére csepegtetve. És, hogy felhelyezzük a pontot az I-re, a kecskesajtot apró darabokra morzsolva szórjuk be vele a sütőtök pürét, pont úgy, ahogy a sárguló falevelek borítják be az őszi avart.

Címkék: sütőtök mascarpone zeller kecskesajt karamell vénasszonyok nyara egy csepp ősz

2 komment

Nyeli, mint kacsa a ... z ánizsos szilvát

A kacsahús egészében vagy éppen csak combjait tekintve felénk hagyományos karácsonyi kajaként ismert, de én most borítani kívántam a hagyományokon, úgyhogy képletesen hozzávágtam egy tál nagyon érett szilvát, amihez a piacon most még bőven hozzá lehet jutni, és megnéztem mit kezdenek egymással, ha a döntőbíróvá a csillagánizst teszem.

Címkék: szilva ánizs szójaszósz fahéj kacsacomb chilipaprika

Szólj hozzá!

Paradicsomleves ínyenceknek

Sikerült megtalálnom minden idők egyik legzseniálisabb paradicsomleves receptjét. Nem, nem mondom el hol, egyrészt mert, ez itt még mindig nem a reklám helye, másrészt mert nagy levegőt véve több hozzávalón eszközöltem kisebb-nagyobb változtatásokat. Az eredmény egyszerűen mámorító, emberemlékezet óta nem ettem ennyire krémes zöldséglevest. De persze ehhez kellett a nagyim utánozhatatlan giga-mega édes-krémes-zamatos sűrített paradicsoma, amelyet minden évben oly gondosan tesz el, és sózza rá az unokákra ugyanilyen fáradhatatlanul. Innen is köszönet érte!

A zöldségeket meghámozzuk, durvára összevágjuk, még a méretre sem kell figyelni, de azért nagyjából legyenek hasonló nagyságú darabok, és némi olívaolajon szépen lassan megpirítjuk. 10-15 perc után dobjunk a zöldség mixre 3 szem szegfűszeget és egy nagy csipet őrölt borsot, majd öntsük fel az alaplével, és adjunk neki még úgy 10-15 percet a tűzhelyen lassú tűz mellett.

A következő lépésben a sűrített paradicsom, a vörösbor és a balzsamecet díszes társaságával fokozzuk levesünk egyre mámorosabbá érő hangulatát. A turmixolás előtt közvetlenül már csak a bazsalikommal és egy leheletnyi fahéjjal borzoljuk a kedélyeket, aztán rábízzuk a robotgépre, hogy minden ízt és kompozíciót a helyére tegyen. Vigyázat! Előtte azonban érdemes aktív keresőmunkát folytatni a 3 db szegfűszeg jobb létre (kuka) szenderülése érdekében.

Utolsó előtti műveletként jöhet a kóstolás: só, bors, bazsalikom, ha hiányzik, most még lehet pótolni. Amíg a kreálmány hűl, üssünk fel két tojást, a sárgáját robotgéppel verjük fel, majd szép lassan adjuk hozzá a tejszínt is. Ha a leves nagyjából kihűlt!, lágyan, óvatosan belekeverhetjük a tejszínes masszát (amennyiben paradicsomos rántottát szeretnénk, előbb is próbálkozhatunk vele). Tálaláskor egy korty jó minőségű olívaolajjal, esetleg mozzarellával fokozhatjuk, még inkább kiemelhetjük a levesünk csodálatosan gazdag ízvilágát, lágyságát.

 

P.S.: Ez a cucc olyan hamar fogy, mintha sose lett volna :)

Címkék: fantasztikus paradicsom balzsamecet vörösbor mozzarella paradicsomleves ízorgia

4 komment

Korianderes sárgarépa krémleves pirított földimogyoróval

Az előítéleteket már most kéretik sutba dobni! Tudom-tudom, a sárgarépához való hozzáállásunkat kissé elhomályosítják még az óvodás évek menzás időiből felmerülő rémképek a finomfőzeléknek nevezett karfiolszagú masszáról. A sárgarépát színe világa, vitamin tartalma és nem utolsósorban elérhetősége miatt önmagában is egy meglehetősen értékes zöldségnek tartom, néha csak megpucolok három szálat és elmajszolom az esti tévénézés alatt. Főve is szeretem, csak nem találtam meg azokat a fűszereket, amelyek igazán hűséges társává válhatnak. Eddig!

Hozzávalók

4 szál, nagy, igazán érett sárgarépa (a kontroll végett meg is kóstolhatjuk, hogy elég édes-e)

1 fej vöröshagyma

2 fej fokhagyma

1 dl tejszín

1 dl kókusztej

só, bors, majoranna

friss koriander

1 marék földimogyoró

A zöldségeket puhára főzzük annyi vízben, hogy éppen ellepje, majd hozzáadjuk a fűszereket, a tejszínt, és a kókusztejet. Egy botmixer segítségével összepürésítjük, és hagyjuk hűlni fél órát. A földimogyorót egy kisebb serpenyőben zsiradék hozzáadása nélkül, meg-meg rázogatva 5-6 percig pirítjuk, tálaláskor az összetépett friss koriander levél ölelésében a levesbe szórjuk.

P.S.: Fütyülni még mindig nem tudok :(

Szólj hozzá!

Hamis rizottó

Nálam a nyári időszámítás gasztronómiai szempontból két dolgot jelent: egyrészt, hogy minden nehézségtől mentesen naponta akár többször is  hozzájuthatok kedvenc zöldségeimhez, hiszen nemcsak a piacok, vásárterek árutól roskadozó kínálópultjai csábítanak remek lehetőségekkel, de a nagyanyám is rendre befut egy-egy jól megtermett mélyzöld cukkinivel, mellédobálva pár szem amorf alakú paradicsomot is. Ilyenkor aztán gyors ötletelésbe kezd a család, hogy mit kezdjünk a frissen szerzett zsákmánnyal, hiszen a nagy nyári befőzéseken és savanyúság eltevésen ilyenkor már rendre túlesünk. A másik fontos szempont az időjárás viszontagságaiból eredő kellemetlenségek kiküszöbölése: minél kevesebbet ég a gáz, és megy a sütő, annál jobb mindenkinek, sokszor még a szendergés is nehezemre esik 30 fokban, nemhogy a konyhai zsonglőrködés. 

 

Fentiek mellett a Hamis rizottó elkészítése mellett szól az az érv is, hogy nemcsak a roppanós, nyers zöldségek adják meg ennek az ételnek a mediterrán hangulatát, hanem a meleg rizsszemek alatt megolvadó fetasajt darabkák is, amelyet isten igazából a friss bazsalikom levelek koronáznak meg.

Hozzávalók:

(nem javaslom kihagyni, és cserélgetni sem az alapanyagokat, tényleg így lesz teljes,kerek egész az íze)

2 marék kerek szemű rizs

1 kisebb zsenge cukkini

10 szem koktélparadicsom

2 szál újhagyma

1 hegyes erős paprika

1 konzerv vörösbab

fetasajt (lehetőleg minél lágyabb)

1 szál chorizo

1 marék friss bazsalikomlevél

olívaolaj, só, bors

 

Mialatt a rizst megfőzzük, egy tálba összevágjuk a paradicsomot, a hagymát, rádobjuk a bazsalikomlevelet, meglocsoljuk olívaolajjal, és jól összekeverjük. Ha ez készen van, továbbhalmozzuk az élvezeteket: mehet bele a cukkini, a hegyes erős is karikákra szelve (ha jó fajta hegyes erőssel van dolgunk, 4-5 szeletnél nem lesz többre szükség, különben ehetetlenné válik az étel), majd a vörösbab a kolbásszal, legutoljára pedig a fetasajt. A tetejére helyezzük a még meleg (!) rizsünket: ezzel "betakarózva" a fetasajt még krémesebbé, még lágyabbá fog válni. Végül az egészet alaposan összekeverjük. A sóval érdemes óvatosan bánni a feta miatt. Nagyjából 15 perces művelet az egész, de az ízorgia garantált  :-)

Címkék: rizotto zöldségek fetasajt chorizo

Szólj hozzá!

Zsenge spenótleves lime-mal

Nos, tulajdonképpen, ha őszinte akarok lenni, akkor ez az ötlet amiatt a keserű szájíz miatt született, ami a reggelire elfogyasztott 2 pár virsli elfogyasztása után költözött a számba. Nem kérem, nem a virsli volt tele kininnel... A saját elmém hagyott cserben. Történetesen megfeledkeztem arról, hogy húsvét előtti pénteken "nem illik" húst fogyasztani. Ez nem ildom kérdése tudom, de a hozzám hasonló fővárosi puding alakoknak már csak ez maradt. Ez az egy nap! Negyven helyett. 

A történtek után két dolog boldogított. Egyrészt kivételesen bíztam abban, hogy a megnemnevezett gyártmányú virsliben minél kevesebb hús volt, másrészt úgy gondoltam, napközben azért még korrigálhatok a hibámon. Így esett az eset, hogy a vásárcsarnokban gyönyörű friss spenótlevelet találtam és készítettem egy rendkívül üde és könnyű, kifejezetten tavaszias levest. 

Lime-os spenótleves buggyantott tojással

Hozzávalók:

- fél kiló friss spenótlevél

- 1 liter zöldségalaplé

- 3 gerezd fokhagyma

- 1 lime 

- 1 pohár joghurt

- 1 tojás/fő

- só. bors, olívaolaj, szerecsendió

Előkészületként spenótot 4-5-ször nagyon alaposan átmossuk hideg vízzel. A lemosható föld mennyisége kvantálhatatlan, sosem fogy el. A fokhagymákat megpucoljuk és apróra vágjuk, közepes lángon két "löttyintésnyi" olívaolajon rövid ideig dinszteljük. Ne várjuk meg, amíg megbarnul, dobjuk hozzá a spenótot. Eleinte alig fog beleférni a lábosba, de nem kell aggódni, pillanatok alatt összeesik. Tegyünk rá sót, borsot és kb. fél teáskanálnyi őrölt szerecsendiót. Amint az összes levél megfonnyadt kissé, öntsük fel az alaplével, és gyöngyöztessük még 5 percig. Közben készítsük el a buggyantott tojást. Kisebb lábosban melegítsünk fel vizet, tegyünk bele 1 teáskanál balzsamecetet. Amint elkezd forrni beleverjük a tojást és hagyjuk főni 3 percig. Utána kiemeljük és hideg vízbe mártjuk pár másodpercig. Akkor az ideális, ha a sárgája még kifolyik, amint megvágjuk. A levest végül behabarjuk a joghurttal, és legeslegvégül mehet bele egy fél lime leve, vagy egy egész, attól függ mekkora, illetve ki hogyan szereti.

Tessék szépen nekiállni! Itt a tavasz, dagad a a... aaa... a SPENÓT!

Címkék: leves spenót lime

Szólj hozzá!

Azték Popcorn

Betelt a pohár! Elég volt abból, hogy moziba kelljen menni "nachosért", netán a Tacskó polcain lévő, hitvány ízű, 2/3-ad részt levegővel teli zacskókat vadásszuk az esti filmezéshez, Bundesliga-derbihez, vagy a vasárnap esti családi Bridge-partyhoz. Ne legyünk megalkuvók a multik kínálatával most se, mert a kényelmet választva ritkán tapasztalt élménytől fosztjuk meg magunkat.

Történetesen egy prágai kiruccanásunk alkalmával volt szerencsénk egy kisebb lokálban vedelni kulturáltan iszogatni, és az étlapon szerepelt egy "házi tortilla chips"(illetve ugyanez cseh nyelven) elnevezésű sörkorcsolya. Körbenéztünk, és minden derék bohém asztalán volt belőle, gondoltuk, beilleszkedünk mi is. Egy szó mint száz, bombasztikus volt. Friss, ropogós, nem volt agyonfűszerezve, érezhető volt a kukorica benne, és egy nagyon tiszta paradicsom ízű, jó darabos salsát kaptunk mellé. Az, hogy az utóbbin meglepődtem inkább szomorú. Szép hazánkban sajnos a paradicsom még mindig egyenlő a ketchuppal, a csípős pedig az erős pistával. Ezen élményeink alapján "Szent Grálként" lebegett a szemünk előtt, hogy mi is reprodukáljuk itthoni körülmények között. Lévén, hogy tél van, a drága és ízetlen interkontinentális paradicsom helyett egy ősibb azték gasztronómiai örökséget választottam körítésnek: a Guacamole-t.

Házi Tortilla Chips Guacamoléval

A tortillához: -1 bögre búza finomliszt

                   -1 bögre kukoricaliszt

                   -2 ek polenta(kukoricadara)

                   -2-3 dl meleg víz

                   -só, bors

A liszteket, a polentát egy teáskanál sót és ízlés szerint frissen őrölt borsot beleszórjuk egy jó mély tálba. Itt jön a kedvenc maszatolós rész: a gyúrás. Kisebb etapokban adagoljuk a meleg vizet, az, hogy mennyit vesz föl igencsak változó. A végén egy viszonylag jól kezelhető, kissé szakadásra hajlamos tésztát kell kapjunk, de vigyázzunk, ha nagyon morzsalékos, kell még bele víz. 10 percig pihentetjük, majd kb. 6-8 egyenlő részre szedjük, kis golyókat formázunk belőle, és bőven lisztezett felületen papírvékonyságú kör alakra nyújtjuk. Az így kapott tortilla lapokat olaj nélkül egy serpenyőben megpiritjuk mindkét oldalán, hogy kis barnás pöttyök jelenjenek meg rajta. Ha ezzel is megvagyunk bedurrantjuk a sütőt 220 fokra, a köröket 4 rusztikus cikkre vágjuk, mindkét oldalát bekenjük olíva olajjal, szórunk rá frissen őrölt sót és borsot, majd egy tepsiben mehet a sütőbe. Amikor már szép aranysárga a teteje, megfordítjuk őket, de a sütés semmiképpen nem tart tovább 10 percnél.

 A Guacamole: -3 közepes méretű avocado

                      -1 csokor friss koriander

                      -1 lime 

                      -1 szál friss chili paprika

                      -1 kisebb salottahagyma és 1 gerezd fokhagyma

                      -1 fürt koktélparadicsom 

                      -só és frissen őrölt bors
                       

Ezt már rém egyszerű elkészíteni. Akinek van otthon jó nagy mozsárja, annak most jött el az ideje, azték őseink ugyanis abban készítették a fáma szerint. Ha nincs megteszi egy mélyebb tál is. Az avokádót meghámozzuk, félbevágjuk, kimagozzuk, majd durva darabokra vágva mehet a tálba. A hagymát és fokhagymát apróra vágjuk, a chillit kimagozzuk, aprítjuk és beledobjuk a tálba. A paradicsomból kikaparjuk a magokat, nagyobb darabokra vágjuk és hozzáadjuk a többihez. Rávágjuk még a friss koriandert, és belefacsarjuk a lime levét. Végül tetszés szerint törjük össze a mozsárban vagy a tálban egy villával, én szeretem, ha kissé darabos, de pépesíteni is lehet. A só, bors, chili szinteket mindenki maga ízlésére szabhatja, a koriander és a lime viszont legyen domináns.

Most pedig adjuk át magunkat az élvezetnek, jöhet az ízorgia!

Címkék: mexikó tortilla kukorica guacamole avokádó

Szólj hozzá!

Paprikás krumpli újratöltve

Az étek, amely még a gasztronómia koronázatlan királyának, Paul Bocuse-nak az arcára is mosolyt csalt, a kóstolás után pedig emberiség egyik legnagyobb vívmányának nevezte a spanyol eredetű riojai burgonyát (forrás: http://buvosszakacs.blog.hu/2009/09/30/paprikas_krumpli_8), amely alapanyagait tekintve csupán néhány apróságban tér el a magyar testvérpárjától, a paprikás krumplitól. A differencia elsősorban az összetevők minőségéből ered, ez az, amin ennél a pofonegyszerű ételnél tényleg nem érdemes kispórolni, a többi már csak az elkészítője gondosságán, türelmén, és odafigyelésén múlik.

"Patatas a la riojana"/ burgonya riojai módra (1 főre) 

Az elkészítéshez egy magasabb falú serpenyőben jó minőségű extra szűz olivaolajat hevítünk, majd rádobunk egy csipet só társaságában két darab finomra vágott fokhagymát, amit éppen aranybarnára pirítunk. A pirított fokhagymához egy fej finomra szelt sonkahagymát adunk, majd üvegesre pároljuk. Megtisztítunk három darab közepes újburgonyát, csónak alakúra vágjuk és némi só és bors, valamint 20 dkg száraz kolbász  kíséretében a serpenyőbe szórjuk. 10 percig lassú tűzön kevergetés mellett pirítjuk, majd meghintjük egy csapott evőkanál jó minőségű (lehetőleg termelői) fűszerpaprikával. Miután elkevertük egy korty olivaolajjal a paprikát, nyomban felöntjük vízzel, nehogy megkeseredjen. Lassú tűzön, óvatos kevergetéssel addig főzzük, amíg a burgonya meg nem puhul, és a lé be nem sűrűsödik.

Krumpli sárgapaprikával, harcsasülttel (1 főre)

A paprikás krumpli előzőnél egy hajszálnyit bonyolultabb, ám de lényegesen különlegesebb, nemesebb verziója, hiszen kaliforniai paprikából és filézett harcsahúsból készül. Kezdésnek megtisztítunk három fej közepes újburgonyát, csónakosra vágjuk, sós vízben közepesen puhára főzzük.  A sárga kaliforniai paprikát cikkekre szeljük, majd addig grillezzük, míg a héja meg nem feketedik. Ezután késsel könnyedén le lehet fejteni róla a külső burkát. Egy evőkanál olivaolajjal és egy korty tokaji aszúval párosítva botmixerrel összepürésítjük.A harcsát és a félig főtt burgonyát kevés olivaolajon egy csipet sóval és borssal meghintve aranybarnára sütjük.

Címkék: harcsa krumpli paprika kolbász kaliforniai paprika paprikás krumpli bűvösszakács

7 komment