Amikor egy rétes pimaszul forradalmi!
Jó-jó, a rétest sose lehet megunni, legyen az édes vagy sós,egyszerűen tökéletes. De nem árt néha elrugaszkodni a valóságtól, és ráébredni, hogy nemcsak fahéjas - almás, túrós - mazsolás változatban működik. De még mennyire, hogy nem!
Be kell vallanom, hogy a réteslap mirelit volt, de kit érdekel, ha megtölthetem csomó speckó, minőségi alapanyaggal? Szóval a Csariban még épp elkaptuk a tejboltos nénit, mondtuk is neki, gyorsan két merőkanállal abból a jó kis bryndzából, meg egyet a tehéntúróból. Láttam, nagyon menne már, úgyhogy rohamtempóban kérve-kérleltük a yoghurtjából is adjon gyorsan egy pohárkával még. Ez lesz az egyik rétes töltelékünk alapja. Na, meg a piros kaliforniai paprika, amire ebben a nyálkás téli időszakban igen csak nehéz szert tenni.
1. Bryndzával, sült paprikával és chorizoval töltött:
Nos, a bryndzát egyáltalán nem muszáj bármivel összekutyulni, magában is csodálatos. Mi egy picit tartottunk tőle, hogy karakteres ízével elviszi a rétes-bulit, ezért egy merőkanál tehéntúrót és yoghurtot mertünk mellé. Sóztuk, borsoztuk, réteslap aljára helyeztük. Eztán jött a sült, meghámozott kaliforniai paprika (megelőző eljárás: a paprikát egészben addig sütjük, amíg hólyagossá nem válik a héja, ezután könnyen eltávolítható a külső rész), tetejére pedig egy szál chorizo (vagy bármilyen más szárazkolbász). Majd az egészet szépen, óvatosan, becégezgetve felcsavarjuk.
2. Hússal, spenóttal, füstölt sajttal töltött:
Variációk rétesre part Zwei. Kisérletező kedvünkben talált minket a nap sugara, meg amúgy is volt otthon maradék pulykacomb, így viszonylag nagy volt az egyetértés abban, hogy csináljunk még egy fajta sós rétest. A spenót ugyanolyan ritka, mint a jól megérett paprika vagy paradicsom ez idő tájt, úgyhogy alapos kutatómunkát igényelt, míg találtunk egy árust, akinél fel is vásárultunk bő félkilót a portékából. A pulykacombunk egyébként egy igen ízletes darab: bő olívaolajban, sóban átforgatva pár szelet citrom szelettel, fokhagymával és friss rozmaringgal a hóna alatt süldögélt. Ennek tudatában a spenótleveleket nem is fűszereztem agyon, alapos átmosásután csupán némi fokhagymával pároltam összeesésig. Az apróra vágott pipi-combot a rétes közepére helyeztem, rádobtam a megfonyasztott spenótlevelest és rászórtam némi füstölt mozzarella sajtot.
A feltekert réteseket egy sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem, megkentem tojással, meghintettem egy csipet sóval, végül lenmagot szórtam a tetejére. Ennyi az egész! Kb. fél óráig kell sütni a kis kígyócskákat, de azért érdemes rápillantani, mert sütője válogatja...
A ropogósra sült, aranybarna rétesünk mellé egy könnyed lime-os, rozmaringos yoghurtot készítettünk mártogatósnak.
Meggyőződésünk, hogy ebben a kajában van lehetőség, van lehetőség arra, hogy mindenki kicsit feszegesse saját kreativitásának széles határait :)
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
fogyasztói magastartás 2015.02.16. 17:51:25
inkább főzni/sütni kéne tudni
plumes de la cuisine 2015.02.16. 18:01:47
Amúgy igaz amit mondasz, full mainstream amit nyomunk, cserébe az ellenoldalon is van némi igazság: ma már minden aktív internethasználó ember szakmai kritikus. Struggle for life:)