A jövő sörei?
2013, egy új év. Egy halom új fogadalom, pont úgy, mint újévekkel ezelőtt. Nem kerül le több tejcsoki, gumicukor, habcsók a kisbolt polcáról, mikor fárasztó a munka vagy mikor ingerült a góré, mert asszonypajtás leteremtette őt. Minden nap áldozunk a sport oltárán, most majd nem csak annyit, hogy egy nap kétszer is felgyalogolunk a lépcsőházban liftezés helyett. Sarokba dobjuk az utolsó doboz cigit, meg az azután vett utolsó utánit is és leszállunk a nikotinról. Nem mintha rá lennénk szokva, ugyan, csak a rend kedvéért, hogy több pénz maradjon az üzletre. Mert ugye abból is új lesz idén, valamibe bele kell vágni, változik a piac, itt az ideje meglovagolni az igényeket. A kis elektromos kütyük, abban van a lóvé. Túl sok már az üveg is a lakásban, idéntől nem iszunk majd annyit, megzabolázzuk azt az elszabadult nyelőcsövet, ami szippantja magába a sok etilt. Mert hát ugye arról sem mi tehetünk, a gének meg a haverok, azok miatt van ez a piálás. Befejezzük a szomszédban reggelente dalolva öltözködő szépség függönyrésezgetését és odamegyünk hozzá valami frappáns mondattal. Ha máshogy nem megy, kérünk egy cigit. Egy szál nem a világ vége, hátha beindul a bagós fószerokra. Vagy meghívjuk egy sörre, jó nem, borra, az okosak szerint azt szeretik az asszonyok. Meg a Koós Jánost. Veszünk pár új göncöt is, jó előre, ha randi lesz, nehogy már aznap délután kelljen a plázába rohangálni és verni el a pénzt. De még mielőtt ruha, valahogy eltüntetjük a két hurkás oldalszalonnát, ami miatt már nem jön ránk a répagatyó. A mackós tavaly volt divat. Most a girnyó az új trend. Aztán már jöhet is az új élet.
Miután már telezabáltuk magunkat csokikkal, rágyújtottunk a nyolcadik szálra aznap, befuccsolt a villogó telefonos biszbaszbiznyisz, az újévi futás óta egy tapodtat sem mozdultunk, több hétvégét átvedeltünk, tovább hordtuk a tavalyi lyukas pulcsikat, plusz a szomszéd Zsuzsika is kerek-perec megmondta, hogy 20 milkás kocsi alatt a szemétbe dobott banánhéját se merjük még csak megérinteni se és épp elkezdünk készülni a következő évi fogadalmakra, na remélhetőleg addigra piacra kerülnek a Brewdog új sörei, amit piacradobás előtt, mint prototípusokat volt szerencsénk megkóstolni.
Jack Hammer: Aranybarna, fűszeresen komlós IPA, citrusos, fahéjas aromával. Kiegyensúlyozott, citrusos-komlós-fenyőmagos ízvilág jellemzi, kevés mangó és mézszerű édességgel. A komlózás erőssége nagyjából a Flying Dog Snake Dogja és a Brew Dog Hardcore IPA közé tehető. Nagy sikert jósolunk neki a szakértők körében.
Cocoa Psycho: Kőkemény imperial stout, magas alkoholszázalékkal. Erőteljes, kávés, kókuszos és csokoládés aromafelhő. Kellemesen pörkölt malátaíz jellemzi, amivel remekül harmonizál a feltűnő enyhe feketecsokoládéíz és egy kevés mogyorós felhang. Alig várjuk, hogy megjelenjen a boltokban.
Nuns with Guns: Könnyedebb és kicsit túlkomplikált sör. A pilseni sör kicsit édes, trópusi gyümölcsös, barackos és karamelles. Nem különösebben emlékezetes.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
